Vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki a kölcsönvevőnek a kölcsönvevő felügyelete és irányítása alatt végzett munka elvégzése céljából munkaerőt bocsát rendelkezésre, kivéve a kölcsönvevővel kötött munkaszerződés alapján.
Munkaerő: az a természetes személy, aki a bérbeadó részére, illetve felügyelete és irányítása alatt a vállalkozás szolgálatában munkát végez vagy fog végezni.
Bérbeadó: az a természetes vagy jogi személy, akinek a vállalat a munkavállalókat a felügyelete és irányítása alatt végzett munka elvégzésére a bérbeadóval kötött munkaszerződéstől eltérő módon bocsátja rendelkezésre.
Ideiglenes munkaszerződés: a vállalat és a kölcsönvevő közötti megállapodás, amely tartalmazza azokat a konkrét feltételeket, amelyek alapján a munkavállaló a kölcsönvevő számára, annak felügyelete és irányítása alatt munkát végez.
Bérleti díj: a bérlő által a vállalkozásnak a munkaerő-kölcsönzésért időegységenként fizetendő összeg. Tartalmazza a munkaerő költségét, beleértve a bérköltséget, a béradót és a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a vállalat szolgáltatásainak árrését.
Ideiglenes munkaszerződés: az a munkaszerződés, amelynek értelmében a munkavállalót a vállalat a kölcsönvevő rendelkezésére bocsátja, hogy a vállalat által a kölcsönvevővel kötött bérleti szerződés alapján, a kölcsönvevő számára és annak felügyelete és irányítása alatt munkát végezzen.
Bérmunkaszerződés: A bérmunkaszerződés az az ideiglenes munkaszerződés, amelynél a munkaerőpiaci kereslet és kínálat találkozásával összefüggésben nem jön létre munkaerő-kölcsönzési szerződés a vállalkozás és a kölcsönvevő között, és ahol a vállalkozás csak a kölcsönvevő hozzájárulásával jogosult a munkaerőt más személy rendelkezésére bocsátani.
Munkaügynökség: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely segítséget nyújt az ügyfélnek, az álláskeresőnek vagy mindkettőjüknek a munkaerő- vagy munkakeresésben, azzal a céllal, hogy közvetlen szerződéses munkaviszony jöjjön létre az ügyfél és az álláskereső között.
Ügyfél: bármely természetes vagy jogi személy, aki a munkaközvetítő ügynökség szolgáltatásait igénybe veszi.

Munkaerő-közvetítői szerződés: a munkaügyi ügynökség és az ügyfél és/vagy az álláskereső közötti, a 8. pontban említett szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás.
NBBU kollektív munkaszerződés: a Nederlandse Bond van Bemiddelings- en Uitzendondernemingen (NBBU) tagvállalataira vonatkozó, a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó NBBU kollektív munkaszerződés.
Ahol ezekben az általános szerződési feltételekben munkaerőre történik hivatkozás, ott férfi és női munkaerőre, ahol pedig férfira és/vagy férfira történik hivatkozás, ott a férfi vagy férfi értendő.

cikk E feltételek alkalmazhatósága

Ezek a feltételek vonatkoznak a vállalat minden olyan ajánlatára, valamint a vállalat és a bérlő közötti minden olyan bérleti szerződésre, amelyre a vállalat ezeket a feltételeket alkalmazandónak nyilvánította, valamint a vállalat és a bérlő között ebből eredő bármilyen jellegű szállításokra és szolgáltatásokra, amennyiben a felek írásban nem térnek el kifejezetten ezektől a feltételektől.
Az a bérlő, aki egyszer már szerződött e feltételek alapján, hallgatólagosan elfogadja, hogy azok a társasággal kötött későbbi bérleti szerződésben is alkalmazandók.
Minden ajánlat, függetlenül attól, hogy milyen módon történik, nem kötelező érvényű.
A társaságot nem kötik a bérlő általános szerződési feltételei, amennyiben azok eltérnek a jelen szerződési feltételektől.
Ezek az általános szerződési feltételek bármikor módosíthatók vagy kiegészíthetők. A módosított általános szerződési feltételek a későbbiekben a már megkötött bérleti szerződésekre is vonatkoznak, a módosításról szóló írásbeli értesítéstől számított egy hónapos határidővel.

cikk A bérleti szerződés létrejötte

A bérleti szerződés a bérlő írásbeli elfogadásával jön létre, vagy azzal, hogy a vállalat ténylegesen a bérlő rendelkezésére bocsátja a munkaerőt.
A bérleti szerződés tartalmazza azokat a konkrét feltételeket, amelyek mellett a vállalat a munkavállalót a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.
A bérleti szerződés módosítása vagy kiegészítése csak akkor lép hatályba, ha azt a társaság írásban megerősítette.

cikk A számlázás módja

Eltérő megállapodás hiányában a vállalat számlái a kitöltött és a bérlő által jóváhagyott munkaidő-nyilvántartáson, a bérlő díjszabásán és az esetleges további felárakon és (disz)költségeken alapulnak.
A bérlő felelős a munkaidő-nyilvántartás helyes, időben történő és teljes körű kitöltéséért és jóváhagyásáért. A jóváhagyás a munkaidő-nyilvántartás (digitális) aláírásával történik, hacsak másként nem állapodtak meg. A bérlő felel a vállalatot ért minden kárért, ha a bérlő nem teljesíti megfelelően az e bekezdésben foglalt kötelezettségeket, beleértve, de nem kizárólagosan a minimálbérről és a minimális szabadságpénzről szóló törvény 18b. cikkének (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot. A bérlő köteles a társaságot e tekintetben teljes mértékben kártalanítani.
Amennyiben a vállalathoz benyújtott munkaidő-nyilvántartás és a bérlő által megőrzött adatok között eltérés mutatkozik, a vállalathoz benyújtott munkaidő-nyilvántartást kell helyesnek tekinteni, kivéve, ha a bérlő az ellenkezőjét bizonyítja.
Ha a munkaerő-kölcsönző vitatja a munkaidő-nyilvántartási adatokat, a vállalat a ledolgozott órák számát és az egyéb költségeket a munkaerő-kölcsönző nyilatkozata szerint számlázhatja, kivéve, ha a kölcsönző bizonyítja, hogy a kölcsönző által alkalmazott munkaidő-nyilvántartás helyes.
Ha a bérlő nem tartja be az e cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a társaság a tudomására jutott tények és körülmények alapján dönthet úgy, hogy kiszámlázza a bérlőt. A társaság addig nem fog így eljárni, amíg a bérlővel e tekintetben ésszerű konzultációra nem került sor.
A bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a vállalat számláit a számla keltétől számított 14 napon belül minden levonás, engedmény vagy beszámítás nélkül kifizesse.
Ha a vállalat rendelkezik G-számlával, a bérlő kérheti a vállalatot, hogy egyeztessen a bérlő által a számlázott összeg egy bizonyos százalékának az adott számlára történő befizetésének lehetőségéről, valamint a százalékos összeg nagyságáról. A fent említett lehetőséggel csak megállapodás esetén lehet élni.
A társaság első kérésére a bérlő írásos felhatalmazást ad a társaságnak arra, hogy a számlák összegét a bérlő bankszámlájáról a megállapodás szerinti határidőn belül közvetlen beszedéssel megterhelje. A felek erre a célra SEPA felhatalmazási űrlapot használnak.

cikk Fizetési feltételek

A bérlő számára csak a vállalatnak történő közvetlen kifizetések jelentenek felszabadulást.
A bérbeadó nem fizethet közvetlenül előleget vagy adhat előleget a munkásnak, függetlenül annak okától vagy módjától. Az ilyen kifizetések és rendelkezések nem érintik a társaságot, és nem képezik adósságtörlesztés vagy beszámítás alapját.
Ha a bérlő vitatja a számlát, a bérlőnek a vitatás jogának elvesztése terhe mellett ezt a vonatkozó számla elküldésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölnie a társasággal. A számla vitatása nem függeszti fel a bérlő fizetési kötelezettségét.
Amennyiben a felhasználó vállalat nem, késedelmesen vagy hiányosan fizeti meg az általa fizetendő összeget, a felhasználó vállalat a törvény erejénél fogva a vonatkozó számla esedékességének napjától kezdődően késedelembe esik. Ettől az időponttól kezdve a bérlő a holland polgári törvénykönyv 6:119a. szakasza szerinti törvényes kereskedelmi kamattal megegyező mértékű késedelmi kamattal is tartozik a számla összege után a társaságnak.
A bérlő fizetési kötelezettségeinek elmulasztása miatt a társaságnál felmerülő valamennyi peres és peren kívüli költséget, beleértve a jogi segítségnyújtás költségeit is, a bérlő viseli. A társaság peren kívüli behajtási költségei, amelyeket a behajtandó összeg alapján kell kiszámítani, legalább 500,00 €-ban, de legalább a főösszeg 15%-jában kerülnek megállapításra.
Amennyiben a bérlő pénzügyi helyzete és/vagy fizetési magatartása - a vállalat véleménye szerint - erre okot ad, a bérlő köteles a vállalat első írásbeli felszólítására ezt megtenni:
1. az ezen feltételek 4. cikkének (8) bekezdésében említett beszedési felhatalmazás megadása; és/vagy
2. előleget nyújt; és/vagy
3. megfelelő biztosítékot nyújt a társasággal szembeni kötelezettségeinek teljesítésére, például bankgarancia vagy zálogjog útján. A kért biztosíték és/vagy előleg nagyságának arányban kell állnia a bérlő vonatkozó kötelezettségeinek nagyságával.
Ha a bérlő nem tesz eleget a társaság előző bekezdésben említett felszólításának, vagy ha a behajtás meghiúsul, a bérlő a törvény erejénél fogva késedelembe esik, anélkül, hogy felszólításra lenne szükség. Ha a bérlő késedelembe esik, a társaság jogosult felfüggeszteni a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítését, vagy a bérleti szerződés egészét vagy egy részét azonnali hatállyal felmondani, anélkül, hogy a társaságnak bármilyen kártérítési kötelezettsége lenne a bérlővel szemben. A felmondás következtében a társaság minden követelése azonnal esedékessé és fizetendővé válik.

cikk Feloszlatás

Ha valamelyik fél nem teljesíti a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit, a másik fél - a bérleti szerződésben foglaltakon túlmenően - jogosult a bérleti szerződést részben vagy egészben bírósági úton, ajánlott levélben felbontani. A felbontásra csak azt követően kerülhet sor, hogy a mulasztó felet írásban felszólították a mulasztásra, és ésszerű határidőt ajánlottak fel a mulasztás orvoslására, és a mulasztás nem teljesült.
Továbbá az egyik fél jogosult a bérleti szerződést - emlékeztető vagy felszólítás nélkül - azonnali hatállyal, bíróságon kívül, ajánlott levélben részben vagy egészben felmondani, ha:
1. a másik fél a kifizetések (ideiglenes) felfüggesztését kéri, vagy a kifizetések (ideiglenes) felfüggesztését engedélyezik;
2. a másik fél saját csődeljárást kezdeményez vagy csődöt jelent;
3. a másik fél társasága felszámolásra kerül;
4. a másik fél megszünteti jelenlegi üzleti tevékenységét;
5. a másik fél vagyonának jelentős részét bármelyik fél hibáján kívül lefoglalják, vagy ha a másik fél egyébként képtelennek tekinthető a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítésére.
Ha a felbontás időpontjában a bérbeadó a bérleti szerződés teljesítése során már kapott szolgáltatásokat, a bérleti szerződést csak részben és csak arra a részre vonatkozóan bonthatja fel, amelyet még nem teljesített a társaság vagy a társaság nevében.
Azok az összegek, amelyeket a társaság a felbontás előtt a bérlőnek kiszámlázott a bérleti szerződés teljesítése során már teljesített szolgáltatásaival kapcsolatban, a bérlőnek továbbra is teljes összeggel tartoznak, és a felbontás időpontjában azonnal esedékessé válnak.

cikk Felelősség

A kötelező jogszabályok rendelkezéseitől eltekintve, valamint az ésszerűség és méltányosság általános normáinak betartása mellett a társaság nem köteles kártérítést fizetni a munkavállalónak, a bérlőnek, a bérlőnél vagy harmadik személynél lévő vagy ahhoz tartozó javakban vagy személyekben a bérleti szerződéssel összefüggésben okozott bármilyen jellegű, közvetlen vagy közvetett kárért, beleértve az alábbiak következtében okozott károkat is.
1. a munkaerőnek a társaság által a kölcsönvevőhöz történő kiküldetése, még akkor is, ha a munkaerőről kiderül, hogy nem felel meg a kölcsönvevő által vele szemben támasztott követelményeknek.
2. az ügynökségi vagy bérszámfejtési szerződés egyoldalú felmondása a munkavállaló által.
3. a munkaerő, maga a kölcsönbeadó vagy harmadik fél cselekményei vagy mulasztásai, beleértve a munkaerő által vállalt kötelezettségeket is.
4. a munkaerő-kölcsönző által a vállalat írásbeli hozzájárulása nélkül történő továbbkölcsönzés.
A társaság közvetlen károkért való felelőssége minden esetben, eseményenként, a következőkre korlátozódik:
1. a társaság biztosítási kötvénye által kifizetett összeg, vagy;
2. ha a társaság nem rendelkezik biztosítással a szóban forgó kárra, vagy a biztosítás nem fizet (teljes egészében), a társaság által kiszámlázott összeg. Ha a kiszámlázott összeg időbeli tényezőtől függ, a felelősség a társaság által a bérlőnek a káreseményt megelőző hónapban kiszámlázott összegre korlátozódik. Előző hónap hiányában az az irányadó, amit a társaság a bérleti szerződés alapján a bérlőnek a kárt okozó esemény bekövetkezésének hónapjában kiszámlázna vagy kiszámlázott.
A vállalat soha nem vállal felelősséget a következményes károkért, mint például az elmaradt haszon és megtakarítások elmaradása, valamint a közvetett károkért.
A bérlő köteles megfelelő, átfogó felelősségbiztosítást kötni az e cikk (1) bekezdésében említett közvetlen és közvetett károkra.
A bérlő minden esetben köteles a társaságot mentesíteni a munkavállaló vagy harmadik fél által az e cikk (1) bekezdésében említett, a munkavállaló vagy harmadik fél által elszenvedett károk megtérítésére irányuló követelések alól.
Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott felelősségi korlátozások megszűnnek, ha a társaság és/vagy vezető tisztségviselői szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jártak el.
A társaság bármikor jogosult arra, hogy a bérlő által okozott károkat - amennyiben és amennyire lehetséges - helyrehozza. Ez magában foglalja a társaság azon jogát is, hogy intézkedéseket tegyen a károk megelőzésére vagy korlátozására.

cikk Vis maior

A társaság részéről bekövetkező vis maior esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségei mindaddig felfüggesztésre kerülnek, amíg a vis maior helyzet fennáll. Vis maior alatt a társaság által nem befolyásolható bármely olyan körülményt értünk, amely tartósan vagy ideiglenesen megakadályozza a bérleti szerződés teljesítését, és amely sem a törvény, sem az ésszerűség és méltányosság normái szerint nem tartozik a társaság kockázatai közé.
Amint a vállalatnál az e cikk (1) bekezdésében említett vis maior helyzet áll elő, a vállalat értesíti a bérlőt.
Amennyiben ez nem szerepel benne, a vis maior a következőket is magában foglalja: sztrájk, ülősztrájk, blokád, embargó, kormányzati intézkedések, háború, forradalom és/vagy bármely hasonló helyzet, áramkimaradás, az elektronikus kommunikációs vonalak meghibásodása, tűz, robbanás és egyéb csapások, vízkár, árvíz, földrengés és egyéb természeti katasztrófák, valamint a személyzet járványügyi jellegű, kiterjedt betegsége.
Amíg a vis maior helyzet fennáll, a vállalat kötelezettségei felfüggesztésre kerülnek. Ez a felfüggesztés azonban nem vonatkozik azokra a kötelezettségekre, amelyekre a vis maior nem vonatkozik, és amelyek már a vis maior helyzet bekövetkezése előtt keletkeztek.
Ha a vis maior helyzet három hónapig tart, vagy amint megállapítást nyer, hogy a vis maior helyzet három hónapnál tovább tart, mindkét fél jogosult a bérleti szerződést felmondási idő nélkül idő előtt felmondani. A bérlő a bérleti szerződés ilyen felmondása után is köteles a társaságnak megfizetni az általa a társaságnak fizetendő, a vis maior helyzetet megelőző időszakra vonatkozó díjakat.
A társaság nem köteles megtéríteni a bérlőnél vagy a bérlőnél a vis maior helyzet alatt keletkezett károkat, és nem köteles erre a bérleti szerződésnek az e cikk (5) bekezdésében említett felmondása után sem.

cikk Titoktartás

A vállalat és a felhasználó vállalat nem adhat át harmadik félnek a másik félről, annak tevékenységéről és kapcsolatairól szóló bizalmas információkat, amelyekről az ajánlat vagy a bérleti szerződés alapján szereztek tudomást. Ez csak abban az esetben - és csak annyiban -, ha az ilyen információk közlése szükséges a bérleti szerződés megfelelő teljesítéséhez, vagy ha törvényi kötelezettségük van a közlésre.
A kölcsönvevő kérésére a vállalat kötelezi a munkavállalót, hogy a munka elvégzése során tudomására jutott vagy tudomására jutott dolgokat bizalmasan kezelje, kivéve, ha a munkavállalónak törvényi kötelezettsége van a közzétételre.
A bérbeadó szabadon előírhatja a munkavállaló számára a közvetlen titoktartási kötelezettséget. A bérbeadónak tájékoztatnia kell a vállalatot az erre irányuló szándékáról, és át kell adnia a vállalatnak az e tekintetben rögzített adatok másolatát.
A vállalat nem vállal felelősséget a munkavállaló által elkövetett titoktartási kötelezettségszegés miatt a bérlőnél felmerülő bírságokért, büntetésekért vagy bármilyen kárért.

cikk Alkalmazandó jog és illetékes bíróság

Ezekre az általános szerződési feltételekre, megbízásokra, bérleti és/vagy egyéb megállapodásokra a holland jog az irányadó.
A felek közötti jogviszonyból eredő vagy azzal kapcsolatos minden jogvitát első fokon kizárólag a társaság székhelye szerinti járás bírósága tárgyalja, kivéve, ha a kötelező jogszabályok másként rendelkeznek.

cikk Záró rendelkezések

Ha a jelen feltételek bármely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, a jelen feltételek többi rendelkezése teljes mértékben hatályban marad, és a felek egyeztetnek a semmis vagy érvénytelenített rendelkezések helyébe lépő új rendelkezésekről, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a semmis vagy érvénytelenített rendelkezés célját és értelmét.
A társaság jogosult a bérleti szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik félre átruházni. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a bérlő nem jogosult a bérleti szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik félre átruházni.

2. FEJEZET MUNKAERŐ-KÍNÁLAT: ÁLTALÁNOS

cikk A munkaerő-kölcsönzés

A munkavállaló ténylegesen a bérbeadó felügyelete és irányítása alatt dolgozik. Ennek során a bérbeadó ugyanolyan gondossággal jár el, mint a saját alkalmazottaival szemben. Formális munkáltatóként nincs rálátása a munkahelyre és az elvégzendő munkára, amely alapján a kölcsönző vállalkozásnak biztonságos munkakörnyezetet kell biztosítania.
A kiküldött munkavállaló a holland polgári törvénykönyv 7:690. szakasza szerinti ideiglenes munkaszerződést vagy a holland polgári törvénykönyv 7:692. szakasza szerinti bérszámfejtési szerződést kötött a vállalkozással. A vállalat és a kölcsönvevő közötti bérleti szerződés a meghatározó erre vonatkozóan: ha a vállalatnak a kiküldetéssel összefüggésben nincs allokációs funkciója (nem végez toborzást és kiválasztást), és a kölcsönvevővel kizárólagos kiküldetés van, akkor bérszámfejtési szerződésről van szó. Ha a fentiek egyike sem áll fenn, akkor határozott idejű munkaszerződésről van szó.
Ha a vállalat és a munkaerő határozott idejű munkaszerződést kötött, a vállalat és a kölcsönvevő közötti jogviszonyra ezen általános szerződési feltételek 2A. fejezetét kell alkalmazni. Ha a vállalat és a munkaerő bérszámfejtési szerződést kötött, a vállalat és a kölcsönvevő közötti jogviszonyra ezen általános szerződési feltételek 2B. fejezetét kell alkalmazni.
A kölcsönvevő a társaság írásbeli hozzájárulása nélkül nem adhatja tovább az általa kölcsönzött munkaerőt harmadik félnek, hogy annak felügyelete és irányítása alatt dolgozzon, vagy külföldön dolgoztassa. E bekezdés megsértése azt eredményezi, hogy a társaság jogosult a munkaerő-kölcsönzést és/vagy a kölcsönzési szerződést azonnali hatállyal felmondani, valamint a kölcsönvevőnek minden ebből eredő vagy azzal kapcsolatos kárt felszámítani. A bérlőnek ekkor teljes mértékben kártalanítania kell a társaságot.

13. cikk A munkaerő-kölcsönzés tartalma, időtartama és vége

A munkaerő-kölcsönzési szerződés tartalmazza azokat a konkrét feltételeket, amelyek mellett a munkaerő a kölcsönvevő rendelkezésére áll. A munkaerő kölcsönvevőhöz történő kiküldetése határozott időre (a kiküldetés kezdete és vége objektíven meghatározható) vagy határozatlan időre (a kiküldetés vége objektíven nem meghatározható) történik.
A kölcsönvevő tájékoztatja a vállalatot az egyes kiküldetések tervezett időtartamáról, (heti vagy legalább havi) munkaidejéről és időpontjáról, amely alapján a vállalat meghatározhatja a munkavállalóval kötött ideiglenes, illetve bérmegállapodás jellegét és időtartamát.
Ha a munkaerő-kölcsönző a munkaerő-kölcsönző a munkaerő-kölcsönzőnek a munkaerő-ajánlatát három óránál rövidebb ideig veszi igénybe, miután a munkaerő-kölcsönző köteles a legalább három órára vonatkozó bérleti díjat hívásonként megfizetni, ha:
1. heti 15 óránál kevesebb munkaidőben állapodtak meg, és a munkaidő nincs meghatározva; vagy
2. a Polgári Törvénykönyv 7:628a. cikke szerinti ügyeleti szerződés van érvényben.
Ha a munkavállalót már behívták, de nem tudja elvégezni a munkát, vagy a munkaidő a kölcsönbeadó oldalán fennálló különleges körülmények miatt módosul, a kölcsönbeadónak erről legalább négy nappal a munka megkezdése előtt értesítenie kell a vállalatot. Ha a kölcsönbeadó ezt elmulasztja, és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyv 7:628a. szakasza szerinti behívási megállapodással rendelkezik, a kölcsönbeadó az eredeti behíváshoz kapcsolódó óraszámra vonatkozó bérleti díjjal tartozik, beleértve a munkaidőt is.
Ha a munkaerő a holland polgári törvénykönyv 7:628a. szakasza szerinti készenléti megállapodással rendelkezik, a vállalat köteles a munkaerőnek tizenkét hónap után a bérfizetési kötelezettséget is tartalmazó, rögzített munkakörre vonatkozó ajánlatot tenni, amelyben a rögzített munkakör legalább az előző tizenkét hónapos időszak átlagos munkakörének felel meg. Ha a munkaerő elfogadja az ajánlatot, a bérleti díjat a rögzített munkaköre, és nem a ténylegesen ledolgozott órák száma alapján kell kiszámítani.
A bérleti szerződés nem szüntethető meg, amíg a bérlő számára a munkaerőt rendelkezésre bocsátják.
A 13.1. cikkben említett ideiglenes megbízás nem szüntethető meg idő előtt. Ha a kölcsönvevő mégis úgy kívánja, a kiküldetés csak azzal a feltétellel szüntethető meg idő előtt, hogy a kiküldetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek a kiküldetés megállapodott időtartamáig fennmaradnak. A vállalat ekkor jogosult a kölcsönvevő vállalatnak a munkavállaló szokásos vagy várható munkarendjének megfelelően a kölcsönzés megállapodott időtartamáig a kölcsönzési díjat felszámítani (továbbra is), kivéve, ha a vállalat és a kölcsönvevő vállalat más írásbeli megállapodást kötött.
A társaság és a bérlő a bérleti szerződésben állapodik meg a 13.1. cikkben említett határozatlan idejű kiküldetés felmondási idejéről. Ha nem állapodtak meg felmondási időről, az általános szerződési feltételek 21.6. vagy 24.6. cikkében említett felmondási idő alkalmazandó.
Ha a kölcsönvevő a vállalat tudta nélkül szerepet játszott a munkaerő-felosztási folyamatban vagy a munkaerő toborzásában és kiválasztásában, amelynek következtében a munkaerő-kölcsönzési szerződés bérmegállapodássá alakul át, a felhasználói díjat a 24. cikkel összhangban visszamenőleges hatállyal vissza kell állítani. A kölcsönvevő ezt követően köteles a bérleti díjat a bérszámfejtési megállapodás időtartamára a vállalat és a munkaerő közötti megállapodásnak megfelelően tovább fizetni. A kölcsönbeadó a folyamatos fizetési kötelezettség megszüntetése érdekében munkaszerződést ajánlhat a munkaerőnek. A kiküldetés kívánt befejezése esetén a vállalat mindent megtesz a bérmegállapodás megszüntetése vagy a munkaerő átcsoportosítása érdekében, amely esetben minden további költséget a kölcsönvevőre hárít.
A határozott idejű munkaerő-kölcsönzésre vagy bérszámfejtésre vonatkozó kötelezettségével összefüggésben a vállalat legalább öt héttel a munkaerő-kölcsönzés vagy bérszámfejtés lejárta előtt felkérheti a kölcsönzőt, hogy jelezze, kívánja-e folytatni a kiküldetést. A kölcsönvevő ezt követően köteles három napon belül jelezni, hogy kívánja-e folytatni a kiküldetést. Az időben történő vagy helytelen tájékoztatás elmulasztása azt eredményezi, hogy a kölcsönvevőnek a holland polgári törvénykönyv 7:668. szakaszának (3) bekezdése értelmében teljes egészében meg kell térítenie a vállalatnak a munkavállaló díjazásával kapcsolatos költségeket.
Ha a felmondás oka a munkaerővel való vita vagy konfliktushelyzet, a bérbeadónak időben értesítenie kell a vállalatot. A vállalat ezután megvizsgálja, hogy a vita vagy a konfliktushelyzet megoldható-e.
Ha a kiküldetés során vállalati zárlatra vagy kötelező szabadnapra kerül sor, a bérlőnek a bérleti szerződés megkötésekor tájékoztatnia kell erről a vállalatot, hogy a vállalat ezt figyelembe vehesse a foglalkoztatási feltételek meghatározásakor. Ha a kölcsönvevő ezt elmulasztja, akkor a vállalati zárlat vagy a kötelező szabadnap időtartamára a kölcsönzési szerződésben megállapított óraszámnak és a legutóbb érvényes bérleti díjnak a szorzatával tartozik a vállalatnak.

cikk A hitelfelvevő tájékoztatási kötelezettsége

A bérbeadó köteles időben, helyesen és teljes körűen tájékoztatni a vállalatot az általános szerződési feltételek 21. vagy 24. cikkében ex Wet allocatie arbeidskrachten door intermediairs 12a. cikkében említett foglalkoztatási feltételekről, hogy a vállalat meghatározhassa a munkaerő bérét.
A társaság jogosult a használati díjat visszamenőlegesen korrigálni és a bérlőnek felszámítani, ha kiderül, hogy a 21. vagy 24. cikkben említett összetevők (valamelyikét) hiányosan vagy helytelenül határozták meg.
Ha a bérbeadó személygépkocsit kíván biztosítani a munkavállalónak, a bérbeadónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a vállalatot. A bérbeadó csak a társasággal egyeztetve állapodhat meg a munkavállalóval, hogy a gépkocsit magánhasználatra is használhatja, hogy a társaság ezt figyelembe vehesse a béradóban. Ha a bérbeadó ezt elmulasztja, köteles megtéríteni az ebből eredő károkat, költségeket és a vállalatot ért (adó)következményeket.

cikk Polgári jogi felelősség a munkabérért

A vállalkozáson kívül a bérbeadó is egyetemlegesen felel a munkavállalóval szemben a munkavállalónak járó munkabér kifizetéséért, kivéve, ha a bérbeadó az alulfizetés tekintetében nem minősül felróhatónak.
A kölcsönvevőnek - a megbízhatatlanságának bizonyítása érdekében - minden esetben időben, helyesen és hiánytalanul tájékoztatnia kell a vállalatot az általános szerződési feltételek 21. vagy 24. cikkében említett foglalkoztatási feltételekről.
A vállalat köteles a kölcsönvevővel szemben a munkaerőt az alkalmazandó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően díjazni.

16. cikk A kölcsönvevő és a munkavállaló közötti (közvetlen) munkaviszony létesítése

Ha a bérbeadó közvetlenül munkaszerződést vagy bármilyen más típusú munkaviszonyt kíván kötni a társaság által átadott vagy átadandó munkavállalóval, erről haladéktalanul írásban értesíti a társaságot. A felek ezt követően konzultálnak, hogy megvitassák a kölcsönbeadó kívánságait. Kiindulási pontként a kölcsönbeadó a holland közvetítői törvény (munkaerő-kiutalásról szóló törvény) 9a. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a vállalat által nyújtott szolgáltatásokért ésszerű díjazással tartozik a vállalatnak.
Az ebben a cikkben említett egyéb típusú munkaviszonyok közé tartozik:
1. az engedményezési megállapodás;
2. szerződéses munka;
3. a munkavállalót egy harmadik fél (pl. egy másik vállalat) bocsátja a bérbeadó rendelkezésére ugyanarra vagy más munkára.
A kölcsönbeadó nem köt közvetlenül munkaszerződést a munkavállalóval, ha a munkavállaló nem mondta fel érvényesen a vállalkozással kötött kölcsönzési szerződést.
A kölcsönbeadó nem ösztönözheti a munkavállalókat arra, hogy munkaszerződést vagy más típusú munkaviszonyt kössenek egy másik vállalkozással azzal a szándékkal, hogy a munkavállalókat ezen a másik vállalkozáson keresztül alkalmazzák.

cikk A bérlő gondossági és kártérítési kötelezettsége a társasággal szemben

A bérbeadó tisztában van azzal, hogy a holland polgári törvénykönyv 7:658. cikke és az alkalmazandó egészségügyi és biztonsági jogszabályok értelmében kötelessége a munkaerő biztonságos munkahelyének biztosítása. A bérbeadó köteles a munkavállaló számára konkrét utasításokat adni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne szenvedjen kárt a munkája végzése során. A bérbeadó a szükséges mértékben biztosítja a munkaerő számára az egyéni védőfelszerelést és a munkához szükséges egyéb segédeszközöket is, ahogyan azt a bérbeadó saját személyzete számára is biztosítja. Ha az eszközöket a vállalat biztosítja, a vállalat jogosult a bérlőnek a kapcsolódó költségeket kiszámlázni.
A kiküldetés megkezdése előtt a kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzőnek és a vállalatnak rendelkezésére kell bocsátania a szükséges információkat a munkaerő előírt szakmai képesítéséről, valamint a kockázatfelmérést és -értékelést (RI&E), amely tartalmazza a betöltendő munkahely sajátos jellemzőit. A munkavállalónak a munka megkezdése előtt elegendő lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megismerkedjen a tartalommal.
A bérbeadó felelős a munkavállalóval és a vállalkozással szemben a munkavállaló által a munkavégzés során elszenvedett minden kárért, és következésképpen köteles azt megtéríteni, kivéve, ha a kár jelentős mértékben a munkavállaló szándékosságának vagy tudatos gondatlanságának következménye, a 7. cikk rendelkezéseire is figyelemmel.
Ha a munkavállaló munkája végzése során olyan sérülést szenved, amely halálos kimenetelű, a bérbeadó a holland polgári törvénykönyv 6:108. szakasza szerint felel az említett szakaszban említett személyekkel és a vállalkozással szemben az említett személyeknek okozott kár megtérítéséért, kivéve, ha a kár jelentős mértékben a munkavállaló szándékos vagy szándékos gondatlanságának következménye, mindezt a 7. szakasz rendelkezéseinek megfelelő figyelembevételével.
A bérlő köteles teljes mértékben mentesíteni a társaságot minden olyan követelés alól, amelyet a társasággal szemben támasztanak, mert a bérlő nem teljesítette az e cikkben említett kötelezettségeket, és köteles teljes mértékben megtéríteni a társaságnak az ezzel kapcsolatos jogi segítségnyújtás költségeit. A bérlő felhatalmazza a társaságot, hogy az e cikkben említett követeléseit a közvetlenül érintett félre/felekre engedményezze.
A bérlő köteles megfelelő, átfogó felelősségbiztosítást kötni az e cikkben említett közvetlen és közvetett károkra.

cikk Azonosítás és személyes adatok

A kölcsönbeadó a munkavállaló személyazonosságát a munkavállaló kiküldetésének kezdetén az eredeti személyazonosító okmány alapján állapítja meg. A kölcsönbeadó úgy vezeti nyilvántartását, hogy a munkavállaló személyazonossága bizonyítható legyen.
A vállalat és a bérbeadó a munkavállalóknak a kiküldetéssel összefüggésben megadott valamennyi személyes adatát bizalmasan kezeli, és azokat az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és más vonatkozó adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kezeli.
A felek a feladatköröktől és a munkamódszertől függően az AVG-vel és a kapcsolódó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban megállapodásokat kötnek többek között az adatszivárgásra, az érintettek jogaira és a megőrzési időszakokra vonatkozóan. Közös adatkezelési felelősség esetén a vállalat és a felhasználó vállalat további megállapodásokat köt többek között az érintettek jogainak gyakorlásáról és a tájékoztatási kötelezettségről. Ezeket a megállapodásokat kölcsönös megállapodásban rögzítik.
A bérlő csak akkor és csak olyan mértékben felelős a személyes adatok megadásáért vagy a társaságtól való kéréséért, ha és amilyen mértékben a bérlő az AVG alapján jogosult azok megadására vagy kérésére.
A bérlő köteles mentesíteni a vállalatot a jelöltek, alkalmazottak, a bérlő alkalmazottai vagy más harmadik felek által a vállalat ellen benyújtott, az AVG és más adatvédelmi jogszabályok bérlő általi megsértésével kapcsolatos minden követelés alól, és köteles megtéríteni a vállalatnál felmerült, ezzel kapcsolatos költségeket.

2A. FEJEZET MUNKAERŐ-KÍNÁLAT: MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS

cikk Az általános rendelkezések alkalmazhatósága

A jelen általános szerződési feltételek 1. és 2. fejezetének rendelkezései a holland polgári törvénykönyv 7:690. cikke szerinti ideiglenes munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók kiküldetésére vonatkoznak, a 12. cikkben említettek szerint.

cikk A munkavállalók kiválasztása

A munkavállalót a vállalat egyrészt a tulajdonságai és képességei, másrészt a kölcsönvevő által meghatározott munkaköri követelmények alapján választja ki.
A bérbeadó nem határozhat meg olyan nem funkcionális követelményeket, amelyek (esetleg) közvetlen megkülönböztetéshez vezetnek, többek között a faji, vallási, nemi és/vagy fogyatékossági hovatartozáshoz kapcsolódóan. Ezeket a követelményeket a vállalat semmiképpen sem fogja tiszteletben tartani, kivéve, ha azokat a törvény által megengedett célcsoport-politika keretében, az egyenlő foglalkoztatási részvétel előmozdítása érdekében támasztják.
Ha a munkavállaló nem felel meg a bérbeadó által meghatározott munkakövetelményeknek, a bérbeadó jogosult a munka megkezdését követő 4 órán belül értesíteni a vállalkozást. Ebben az esetben a bérbeadó köteles legalább a munkavállalónak járó munkabért, valamint a társadalombiztosítási járulékok és prémiumok munkáltatói részét, valamint az NBBU kollektív szerződésből eredő járulékokat kifizetni a vállalatnak.
A vállalat a munkaerőt több bérbeadó rendelkezésére bocsáthatja.
A munkaerő-kölcsönzési szerződés időtartama alatt a vállalat jogosult javaslatot tenni a munkaerő lecserélésére, például ha a munkaerő már nem képes a munka elvégzésére, vagy egy végrehajtandó átszervezéssel vagy átcsoportosítási kötelezettséggel összefüggésben. A munkaerő-kölcsönzés mértéke ekkor újraindul.

cikk A használati díj ideiglenes foglalkoztatás esetén

A kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönző vállalatnak a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönzői díjat fizeti, kivéve, ha másként nem állapodtak meg.
A bérleti díj egyenes arányban áll a munkavállalónak fizetendő bérrel, az NBBU munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó kollektív szerződésének megfelelően. A munkaerő bérét és juttatásait a kiközvetítés előtt, illetve szükség esetén a kiközvetítés során határozzák meg, és azok megegyeznek a kölcsönbeadó szolgálatában azonos vagy azzal egyenértékű munkakörben dolgozó hasonló munkavállaló díjazásával (az ún. kölcsönzői díjazás).
A bérlő díjazása a következőkből áll:
1. csak az alkalmazandó időszaki bér a táblázatban;
2. az alkalmazandó munkaidő-kedvezmény;
3. a szabálytalan munkaidőben és/vagy a munka jellegéből adódóan (fizikailag) megterhelő körülmények között végzett munkáért járó valamennyi juttatás. Ilyen például (a teljesség igénye nélkül): túlóra, esti, hétvégi és ünnepnapi munkaidő, váltott műszakban végzett munka, alacsony és/vagy magas hőmérséklet, veszélyes anyagok, piszkos munka);
4. kezdeti béremelés (a bérbeadóval azonos időponttól);
5. adózatlan költségtérítések;
6. folyóiratok;
7. a munkával kapcsolatos utazási idő és/vagy utazási idő megtérítése;
8. egyszeri juttatások;
Ha a munkaerő nem sorolható be a bérbeadó munkaköri struktúrájába, a munkaerő díjazását a vállalat által a munkaerővel és a bérbeadóval folytatott megbeszélések alapján határozzák meg. Ennek során figyelembe veszik a pozíció betöltéséhez szükséges képességeket, a felelősséget, a tapasztalatot és az iskolai végzettséget.
A bérbeadó díjazásának megváltozása, a kollektív szerződéses kötelezettségek, valamint a jogszabályok és szabályzatok, például az adó- és szociális jogszabályok és szabályzatok változása következtében bekövetkező vagy azokból eredő tarifaváltozások a változások időpontjától kezdődően a bérlőre áthárításra kerülnek, és a bérlőnek ennek megfelelően kell fizetnie, még akkor is, ha ezek a változások a bérleti szerződés időtartama alatt következnek be.
Ha a 13. cikk (1) bekezdésében említett, határozatlan időre szóló kiküldetésről van szó, és a felek nem állapodtak meg a felmondási időben, akkor legalább tíz naptári napos felmondási időt kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállaló határozott vagy határozatlan időre szóló ideiglenes munkaszerződéssel rendelkezik, amely esetben egy hónapos, illetve három hónapos felmondási időt kell alkalmazni.

2B. ALCÍM MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS: BÉRSZÁMFEJTÉS

cikk Az általános rendelkezések alkalmazhatósága

A jelen általános szerződési feltételek 1. és 2. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni a munkavállalóknak a holland polgári törvénykönyv 7:692. cikke szerinti bérszámfejtési szerződéssel történő rendelkezésre bocsátására, a 12. cikkben említettek szerint.

cikk A bérbeadó tájékoztatási kötelezettsége bérszámfejtés esetén

Ha egymást követő munkaviszonyok állnak fenn, a kölcsönvevőnek megfelelően és teljes körűen tájékoztatnia kell a vállalatot a munkaerőnek a kölcsönvevőnél fennálló munkaviszonyáról. Ha a bérlő ezt elmulasztja, az ebből eredő előre nem látható költségeket és esetleges károkat a bérlőre hárítják.

cikk A bérbeadási arány a bérszámfejtésben

Eltérő megállapodás hiányában a felhasználó vállalatnak a munkavállaló rendelkezésre bocsátásáért a felhasználói díjat kell fizetnie. A használati díj egyenes arányban áll a munkavállalónak járó munkabérrel.
A Wet allocatie arbeidskrachten door intermediairs 8a. cikke szerint a munkaerő legalább olyan munkafeltételekre jogosult, mint amelyek a kölcsönbeadó által alkalmazott, azonos vagy azzal egyenértékű munkakörben dolgozó munkavállalókra vonatkoznak. Ettől függetlenül megfelelő nyugdíjrendszer alkalmazható.
A kiküldetés megkezdése előtt a bérbeadó írásban tájékoztatja a vállalatot a vállalatánál érvényes kollektív szerződésről vagy javadalmazási rendszerről, az abban foglalt jogállási rendszerről, a nyugdíjrendszerről, továbbá a kollektív szerződés vagy javadalmazási rendszer szerinti valamennyi olyan (időközi változásról), amely a kiküldetés szempontjából lényeges, mint például: bérek, túlórák, a betegség alatti bérfizetés folytatása és a szabadságolási szabályok.
A megváltozott foglalkoztatási feltételek, a kollektív szerződéses kötelezettségek, valamint a jogszabályok és szabályzatok, például az adó- és szociális jogszabályok és szabályzatok változása miatt bekövetkező vagy azokból eredő tarifaváltozásokat a változások időpontjától kezdve kell a bérbeadóra áthárítani, és a bérbeadónak ennek megfelelően kell fizetnie, még akkor is, ha ezek a változások a bérleti szerződés időtartama alatt következnek be.
Ha a munkavállaló nem felel meg a kölcsönbeadó által meghatározott munkaköri követelményeknek, és a kölcsönbeadó nem játszott szerepet a munkavállaló kiválasztásában (toborzás és kiválasztás), a kölcsönbeadó jogosult a munka megkezdését követő 4 órán belül értesíteni a vállalkozást. Ebben az esetben a kölcsönbeadó köteles a vállalatnak kifizetni legalább a munkaerőnek járó munkabért, valamint a társadalombiztosítási járulék és a prémiumadó munkáltatói részét és az alkalmazandó kollektív szerződésből/juttatási szabályból eredő kötelezettségeket.
Ha a 13.1. cikk szerinti határozatlan időre szóló kiküldetésről van szó, és a felek nem állapodtak meg felmondási időben, a bérbeadónak a kiküldetéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségei a bérszámfejtő cég és a bérszámfejtő munkavállaló közötti bérszámfejtési megállapodás megszűnéséig fennmaradnak. A bérszámfejtő cég ekkor jogosult (továbbra is) a bérbeadóval szemben a bérszámfejtő munkavállaló szokásos vagy várható munkarendjének megfelelő használati díjat felszámítani.

3. FEJEZET FOGLALKOZTATÁSI FELTÉTELEK

cikk Az általános rendelkezések alkalmazhatósága

A jelen általános szerződési feltételek 1. fejezetében foglalt rendelkezések hatálya, különösen az 1., 2., 3., 4.6., 5-11. és 18. cikk értelemszerűen alkalmazandó a munkaközvetítő ügynökség és az ügyfél közötti munkaközvetítési szerződésre.

cikk A munkabér és a munkaszerződés tartalma

Az ügyfél által a munkaközvetítő ügynökségnek fizetendő díj vagy egy előre megállapított fix összegből, vagy az álláskeresőnek felajánlott teljes munkaidős bruttó éves fizetés és a szabadságpénz előre megállapított százalékából állhat.
E cikk (1) bekezdésében említett díj - eltérő írásbeli megállapodás hiányában - csak akkor esedékes, ha az állásközvetítés eredményeként a 16. cikk (2) bekezdésében említett munkaszerződés vagy más típusú munkaviszony jött létre az állásközvetítő ügynökség által kiválasztott álláskeresővel. A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a munkaközvetítő ügynökség által kiválasztott álláskereső más módon, például rendelkezésre bocsátás útján fog munkát végezni az ügyfél számára.
Az állásközvetítő cég által végzett állásközvetítés konkrét feltételeit az állásközvetítési szerződés tartalmazza.
A pro memoria tételeket utólagos számítás alapján kell felszámítani.

27. cikk Az ügyfél és az álláskereső közötti munkaviszony kezdete

Ha az ügyfél az állásközvetítési megbízás időtartama alatt vagy annak megszűnésétől számított hat hónapon belül maga (még) munkaszerződést vagy a 16. cikk (2) bekezdésében említett együttműködést köt az állásközvetítő által kiválasztott álláskeresővel, azonnal tartozik az állásközvetítőnek a megállapított díjjal.